Szerette Gellértet a nyugalmáért, ami olyan volt, mint egy biztonságos kikötő a viharos tengeren. Szerette azért, ahogy a kávét itta: mindig két kézzel fogta a bögrét, mintha fázna, még a legnagyobb kánikulában is.
Ez egy történet arról, hogy néha pont azokat a hibákat szeretjük a legjobban, amiket mások észre sem vesznek. A tökéletlen dallam
Egy este, egy sikeres fellépés után a budai vár oldalában sétáltak. Hanna megállt, és megkérdezte:– Miért én? Annyi tehetségesebb és szebb ember van nálam.